Autism Insights
Eredeti kutatás

Laila Y. Al-Ayadhi 1,2, Abdul Majeed Al-Drees 1,2 és Ahmed M. Al-Arfaj 3

1: Autizmuskutató és Kezelő Központ (ART Center), Al-Amodi Autizmus Kutatás vezetője. 2 Pszichológia Tanszék, Orvosi Kar, King Saud Egyetem, Rijád, Szaúd-Arábia. 3 Fül-orr-gégészeti Tanszék, Orvosi Kar, King Saud Egyetem, Rijád, Szaúd-Arábia. Kapcsolattartó email: ayadh2@gmail.com

Összefoglaló

Kutatási cél: az auditív integrációs tréning (AIT) hatékonyságának megállapítása autizmus spektrumzavarral élő egyéneknél.

Módszer: 72, 17 évesnél nem idősebb, autizmus spektrumzavarral élő gyermeket vizsgáltunk (70 fiú, 2 lány). Mindegyik alanynál elvégeztük a DSM-IV kritériumok szerinti szűrést, valamint a CARS tesztet (Gyermekkori Autizmus Értékelési Skála). Az alanyok állapotát a beavatkozás előtt, valamint a beavatkozás után 3, illetve 6 hónappal értékeltük a CARS, az SRS (Társas Reciprocitás Skála) és ATEC (Értékelő Lista az Autizmus Kezelésének Ellenőrzésére) pontszámaik alapján. A gyermekek 2 héten át, napi kétszer 30 perces auditív integrációs tréningben részesültek.

Eredmények: Minden alanynál javulás volt megfigyelhető az AIT-t követő 3 és 6 hónapos ellenőrzésen. Az SRS pontszámok 3 hónap múlva 22, 6 hónap múlva 26%-os javulást mutattak. Statisztikailag szignifikáns változások voltak megfigyelhetők a társas tudatosság, társas gondolkodás és társas kommunikáció terén. Az ATEC ellenőrző lista esetében is hasonló eredményeket láthattunk: 19,5%-os javulást figyeltünk meg az AIT után 3 hónappal, és 22,5%-os javulást a 6 hónapos ellenőrzéskor. Statisztikailag szignifikáns (P<0,05) javulást észleltünk a beszéd, kommunikáció és társas készségek terén.

Következtetések: A kutatás eredményei alátámasztják az auditív integrációs tréning terápiás hatását a társas késztetés, társas gondolkodás, társas kommunikáció, beszéd és kommunikáció terén.

Kulcsszavak: autizmus spektrumzavar, auditív integrációs tréning

Autism Insights 2013:5 13–20
doi: 10.4137/AUI.S11463
A cikk elérhető: http://www.la-press.com.
© Libertas Academica Ltd., szerzők, kiadó
Nyílt hozzáférésű cikk a Creative Commons CC-BY-NC 3.0 alapján.

Bevezetés

Az autizmus spektrumzavar a viselkedést érintő komplex idegrendszeri fejlődési rendellenesség, amely 36 hónapos életkor előtt jelentkezik. Az autizmus spektrumzavarra jellemző a társas kapcsolatok és kommunikáció terén tapasztalt elmaradás, valamint a beszűkült, repetitív érdeklődési és viselkedési mintázatok. Egyéb jellemzők lehetnek a szenzoros rendellenességek, a helyzethez nem illő nevetgélés, a szemkontaktus elégtelensége vagy hiánya, a fájdalommal szembeni látszólagos érzéketlenség, az egyedüllét preferálása, és még sok egyéb tünet.1 A legújabb epidemiológiai tanulmányok alapján az autizmus spektrumzavar az Egyesült Államokban 150-ből 1 gyermeket érinthet. Az autizmus előfordulása az utóbbi években drámai mértékben nőtt, és ez nem magyarázható teljes mértékben a tudatosság növekedésével, illetve a fejlettebb diagnosztikai eljárások elterjedésével. 1

A szenzoros integrációs zavar viszonylag gyakori az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek körében, az Egyesült Államokban 40-80%-ukat érinti. A szenzoros integráció elméletét eredetileg Ayres dolgozta ki, aki az érzékszervi (szenzoros) információk idegrendszeri feldolgozását vizsgálta. Az autizmus spektrumzavarban a szenzoros integráció zavara az érzetekre és különféle ingerekre adott reakciók szabályozásának problémáiban nyilvánul meg. Az autizmussal élő személyeknél önstimuláló viselkedésformák alakulhatnak ki a túl alacsony szenzoros input vagy a túlstimulálódás kompenzálására. 3-6 Ez a központi idegrendszer nem megfelelő szenzoros ingerfeldolgozására utal, és magyarázatot adhat a figyelem és éberség terén jelentkező problémákra. 2,7 A szenzoros integrációs terápia olyan beavatkozás, amely kontrollált érzékszervi tapasztalatok segítségével adaptív mozgásos válaszreakció kiváltását célozza. 2 A terápia során alkalmazott szenzoros inputnak a gyermek szükségleteihez kell igazodnia. Jellemzője a szenzoros stimuláció, a kezelt személy aktív részvétele, és a kezelt személy által irányított tevékenységek megléte.

Az autizmusban gyakori a hallási túlérzékenység. Többféle beavatkozást dolgoztak ki a hallási túlérzékenység különböző formáinak kezelésére. Berard 1982-ben, Franciaországban dolgozta ki auditív integrációs terápiáját. Berard szerint a különböző frekvenciatartományokban fennálló hallási túlérzékenység vagy épp érzéketlenség a hallás általános élességétől függetlenül különböző viselkedési és tanulási problémákat okozhat, és az általa kidolgozott auditív integrációs tréning a hallási folyamat „újratanulását” segíti elő. 8,9

A jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja az AIT hatékonyságát az autizmus tüneteinek csökkentésében.

Eszközök és módszerek

Alanyok

A kutatásban résztvevő alanyokat a King Saud Egyetem King Khalid Egyetemi Kórházában működő Autizmus Kutató és Kezelő Központ (ART Center) páciensei közül toboroztuk. Előzetes felmérést követően 72 autizmus spektrumzavarral élő, 3-17 éves gyermeket vizsgáltunk, közülük 70 fiú, 2 leánygyermek volt. A gyermekeket gyermekorvos és pszichológus vizsgálta a DSM-IV diagnosztikai kritériumok és a CARS teszt segítségével. A kutatásban nem vettek részt olyan gyermekek, akiknek a kórtörténetében epilepsziás rohamok szerepeltek. Minden alany szülei írásos nyilatkozatban egyeztek bele a vizsgálatokba a King Saud Egyetem King Khalid Egyetemi Kórházának etikai kódexében rögzített előírások szerint. A kutatás ideje alatt a gyermekek nem kezdhettek semmilyen új terápiába, és nem hagyhatták abba korábban elkezdett terápiáikat, beleértve a rendszeresen szedett gyógyszereket és táplálékkiegészítőket.

Klinikai eredmények mérése

Minden mérést képzett pszichológusok végeztek. Minden gyermek állapotát pontszámokkal értékelték a CARS teszt, a Társas Reciprocitás Skála (SRS) és az Értékelő Lista az Autizmus Kezelésének Ellenőrzésére (ATEC) alapján a beavatkozás előtt, valamint a beavatkozás után 3 és 6 hónappal. Az SRS hitelesített teszt az autizmus spektrumzavarban érintettek interperszonális viselkedésének, kommunikációjának és sztereotip viselkedésformáinak vizsgálatára. 10 Öt alskálából áll: társas tudatosság, társas gondolkodás, társas kommunikáció, társas motiváció, autisztikus manírok. Az SRS a társas készségbeli hiányosságok mértékét állapítja meg, és alkalmas a terápiás eredmények mérésére is. Jelen tanulmányban minden alskálához egy nyers pontszámot rendeltünk, valamint egy nyers összpontszámot is megállapítottunk. Az ATEC egy kérdőív, amelyet az Autizmus Kutatóintézet dolgozott ki a kezelések hatékonyságának mérésére. Négy alskálát tartalmaz: Beszéd/Nyelv/Kommunikáció, Társas készségek, Szenzoros/Kognitív tudatosság, Egészség/Fizikai állapot/Viselkedés. A pontszámot a válaszok és a vonatkozó alskála alapján súlyozzák. Minél magasabb az összpontszám és az egyes alskálák pontszáma, annál súlyosabb a vizsgált személy állapota. 11 Az ATEC kérdőívet egyes kutatásoknál az eredményesség mérésére használják. 12,13 A kérdőív lehetővé teszi a szülők és szakemberek számára, hogy az autizmusban gyakran alkalmazott terápiák eredményességét értékeljék. Jelen kutatás során az összpontszámot és az alkategóriák pontszámait vizsgáltuk.

Az auditív integrációs tréninget a következő protokoll szerint végeztük el: 8,9 A gyermeket először megvizsgálta egy orvos, hogy nincs-e folyadék vagy túl sok fülzsír a füleiben. Általános szabályként a gyermek lehetőleg ne legyen 4 évesnél fiatalabb. A gyermekek 18-20 alkalommal hallgattak ülésenként 30 perc időtartamban terápiás zenét, a legtöbb esetben 10-20 nap leforgása alatt. Az első 5 nap után 1-2 napos szünetet tartottak. A zenehallgatás alkalmakon a gyermek feldolgozott zenét hallgat. Az AIT készülék a hangprocesszor segítségével véletlenszerűen elnyomja a magas vagy alacsony frekvenciájú zenehangokat, az alany pedig ezt a módosított zenét CD-ről, fejhallgatón keresztül hallgatja. A hangerő nem haladhatja meg a 80 dBA-t, de egyéni tűréshatártól függően jóval alacsonyabb beállítás is előfordult. Általánosságban elmondható, hogy a zenét viszonylag hangosan, de nem kellemetlen hangerővel hallgatták. A tréning általi napi összesen egy órás, 80 dBA hangerő jóval az OSHA (Munkavédelmi és Munkabiztonsági Törvény) által meghatározott egészségre veszélyes határérték alatt van, ami 8 órán át tartó, 85 dBA feletti zajoknak való folyamatos kitettséget jelentene.

A tréning megkezdése előtt, a kezelések félidejében, valamint az utolsó ülést követően az alanyok hallásvizsgálaton estek át. Az előzetes és félidős vizsgálatok eredményeit a terápiás zene beállításaihoz használták fel. Az AIT során szűrők segítségével tompítják (40 dBA alá csökkentik) azokat a frekvenciákat, amelyeket az adott személy túl élesen hall (csúcsok).

Adatelemzés

Minden adatot átlag ± korrigált tapasztalati szórás formában adunk meg. Az adatokat a kutatás során gyűjtöttük, és az SPSS statisztikai szoftver segítségével elemeztük. Az egyes skáláknál (CARS, SRS, ATEC) Student t teszttel állapítottuk meg a statisztikai különbségeket, a szignifikancia-szintet 0,05-re állítottuk.

A tanulmány elvégzéséhez megkaptuk a belső ellenőrzési bizottság etikai jóváhagyását. A projektet a King Saud Egyetem orvosi karának belső ellenőrzési bizottsága jóváhagyta.

Eredmények

A kutatásban 72, 17 évesnél nem idősebb, autizmussal élő gyermek vett részt (70 fiú, 2 lány). A CARS skála alapján 21 alanynál enyhe-középsúlyos, 51 alanynál súlyos autizmust állapítottak meg. Az enyhe-középsúlyos autizmussal élő alanyok közül 9 fő beszélt, a súlyos autizmussal élők közül 12. Az enyhe-középsúlyos, illetve súlyos csoportból 19, illetve 22 alanynál állt fenn hallási túlérzékenység. A vizsgált személyek egy családtagjánál sem állt fenn hallási túlérzékenység. Az enyhe-középsúlyos csoportból 12, a súlyos csoportból 22 gyermek kórtörténetében szerepelt visszatérő fülgyulladás. A fül-orr-gégészeti kezelés mindegyiküknél sikeres volt, további komplikációk nem fordultak elő (lásd 1. táblázat).

Az AIT-t követően az enyhe-középsúlyos csoportból 9, a súlyos csoportból 15 főnél volt megfigyelhető javulás. A teljes vizsgált csoportból további 6 fő mutatott javulást 6 hónap elteltével (2. táblázat). Ez a CARS pontszámok százalékos változásaiban jól látható: 13,6, illetve 18%-os javulás figyelhető meg a kezelés után 3, illetve 6 hónappal (3. táblázat, 1. ábra). Az SRS pontszámok esetében 22, illetve 26%-os javulás volt megfigyelhető az AIT tréning után 3, illetve 6 hónappal. Az ATEC ellenőrző lista is hasonló változásokat mutatott: a kezelés után 3, illetve 6 hónappal 19,5, illetve 22,5%-os javulás volt tapasztalható. (3. táblázat).

Az SRS alkategóriáinak részletesebb tanulmányozása rámutatott, hogy az SRS összpontszámok változása a társas tudatosság, társas gondolkodás és társas kommunikáció területén tapasztalt statisztikailag szignifikáns javulásnak köszönhető (P<0,05), ugyanakkor a társas motiváció és az autizmusra jellemző manírok területén nem mutatkozott javulás (2. ábra). Az ATEC alkategóriái esetében statisztikailag szignifikáns javulás (P<0,05) mutatkozott a beszéd, kommunikáció és általános társas készségek területén, ugyanakkor a szenzoros/kognitív, illetve az egészség/fizikai állapot/viselkedés alkategóriában nem történt szignifikáns változás (3. ábra).

  1. Táblázat
    Az autizmussal élő kutatási alanyok demográfiai adatai
Autizmus spektrumzavar (CARS)Enyhe (21 fő)Súlyos (51 fő)
Életkor (átlag ± átlag szórása)11 ± 28 ± 2,7
Életkor-tartomány4-173-14
Nem

fiú2050
lány02
Nyelvhasználat

beszél912
nem beszél1340
Hallási túlérzékenység1922
Hallási túlérzékenység családi előfordulása00
Szenzoros működés zavarai2250
Eltérések az agytörzsi válasz audiometria során25
Visszatérő fülgyulladás1222
Beszédfejlődési elmaradás a családban529

  1. Táblázat: CARS skála eredményei az AIT előtt, 3 hónappal utána, és 6 hónappal utána
Autizmus spektrumzavar (CARS)Minimális vagy nincs tünet (pontszám: 0-29,5)Enyhe-középsúlyos (30-36,5)Súlyos (37- )
AIT előtt02250
AIT után 3 hónappal93735
AIT után 6 hónappal152829

Tárgyalás

Az autizmus idegrendszeri fejlődési zavar, amely jelenleg a világ lakosságából minden 166. főt érint. 14 Az autizmus spektrumzavarra jellemző a társas kapcsolatok terén tapasztalt elmaradás, kommunikációs nehézségek, valamint a beszűkült, repetitív érdeklődési és viselkedési mintázatok. 1 Gyakoriak a szenzoros működés zavarai, többek között a taktilis érzékelés, szaglás, ízlelés, vizuális és auditív ingerek területén. Az érzékszervi ingerekre való túlérzékenységet az autizmus egyik zavaró velejárójának tartják, különösen a hallási túlérzékenységet. Utóbbi kommunikációs nehézségeket okoz, ami társas elszigetelődéshez és ebből fakadóan rehabilitációs és tanulási nehézségekhez vezet. 1,14

Az AIT során az alany számítógéppel modulált zenét hallgat, amelyből eltávolították azokat a frekvenciákat, amelyekre az egyén túlérzékenységet mutat, ugyanakkor az auditív mintákat kiszámíthatatlanabbá tették. A kezelést a hallási túlérzékenység csökkentésére ajánlják különböző magatartási zavarokkal, például autizmus spektrumzavarral élő személyeknél. 8,9

Jelen kutatás eredményei alapján szignifikáns javulás volt tapasztalható az autizmus spektrumzavar több viselkedési aspektusát tekintve. Ez megmutatkozott a CARS, SRS és ATEC (össz- és alkategóriánkénti) pontszámok szignifikáns változásában 3, illetve 6 hónappal az AIT-t követően. A megfigyelt változások főként a társas tudatosság, társas gondolkodás és társas kommunikáció területét érintették, ugyanakkor a társas motiváció és az autizmusra jellemző manírok területén nem történt változás. Ez az SRS alkategóriáiban megfigyelt, statisztikailag szignifikáns pontszámváltozásokban mutatkozott meg. Az ATEC alkategóriánkénti pontszámváltozásai statisztikailag szignifikáns fejlődést mutattak a beszéd, kommunikáció és társas készségek területén.

  1. Táblázat: A CARS SRS és ATEC átlagpontszámok összefoglalása az AIT előtt, majd 3, illetve 6 hónappal utána

Átlag pontszám AIT előttÁtlag pontszám 3 hónappal AIT utánSzázalékos javulásÁtlag pontszám 6 hónappal AIT utánSzázalékos javulás
CARS44 ± 938 ± 1213,6%36 ± 1018%
SRS109 ± 784 ± 522%80 ± 426%
ATEC133 ± 6107 ± 719,5%103 ± 722,5%

A szakirodalomban egymásnak ellentmondó következtetések jelentek meg az AIT hatékonyságáról a hallási túlérzékenység csökkentésében. Az AIT és más hallástréningek autizmussal élő személyeknél történő alkalmazásának hatékonyságát Cochrane-felülvizsgálat elvégzésével igyekeztünk objektíven meghatározni. Hat, véletlenszerű kiválasztáson alapuló, kontrollcsoportot alkalmazó vizsgálatot találtunk az AIT esetében, ezek közül egy keresztezett vizsgálat volt. Négy vizsgálatnál kevesebb mint 20 alannyal dolgoztak. Az eredmények mérésére 17 különböző módszert alkalmaztak. Kiemelendő, hogy három tanulmány nem mutatta ki az AIT jótékony hatását a kontrollcsoporthoz viszonyítva. Három másik vizsgálat során az AIT után 3 hónappal javulást tapasztaltak a Rendellenes Viselkedés Ellenőrző Lista (ABC) alapján. 15

Eric Courchesne, a Kalifornia Egyetem kutatója az alanyok P300 agyhullámait vizsgálta, és az autizmussal élő alanyoknál az auditív feldolgozás jelentős elmaradását tapasztalta. A P300-as agyhullám a hangingert követően, 300 milliszekundum elteltével keletkezik (a P az agyhullám pozitív polaritását jelöli). A P300 agyhullámok jelenlétét a kognitív feldolgozással kapcsolják össze, és a hosszútávú emlékek felidézésének képességét jelzik. 16 Edelson et al17 a P300 agyi aktivitást vizsgálta az AIT előtt és 3 hónappal a tréninget követően. Három autizmussal élő alany volt a terápiás csoportban, kettő pedig a placebo-csoportban. Az AIT előtt mind az öt személynél abnormális P300 aktivitást figyeltek meg, ami auditív feldolgozási problémára utal. Az AIT után 3 hónappal a P300 aktivitás drámai javulása (vagyis a P300 aktivitás normalizálódása) volt megfigyelhető azoknál az alanyoknál, akik AIT-ben részesültek, míg a placebo-csoportnál nem találtak változást. 17

  1. ábra: Az alanyok száma az autizmus súlyossága szerinti csoportokban az AIT előtt, 3 hónappal AIT után, illetve 6 hónappal AIT után

kék: minimális/nincs tünet
lila: enyhe-középsúlyos
sárga: súlyos

Függőleges tengely: az egyes csoportokba tartozó alanyok száma (CARS alapján)

vízszintes tengely: előtte, 3 hónap múlva, 6 hónap múlva

Megállapítást nyert, hogy az autizmussal élő személyeknél a limbikus rendszerhez tartozó hippokampusz neurológiai szempontból éretlen. A hippokampusz felelős az érzékszervi ingerek feldolgozásáért, valamint szerepet játszik a tanulásban és emlékezésben. Leegyszerűsítve, az érzékszervek a hippokampusznak továbbítják az információt, amely feldolgozza és hosszú távú megőrzésre az agykéregnek továbbítja azt. Mivel az auditív információt a hippokampusz dolgozza fel, autizmussal élő egyéneknél elégtelen lehet az ilyen információ továbbítása a hosszútávú memóriába. 18,19

  1. ábra: Az SRS alkategóriáiban (társas tudatosság, társas gondolkodás, társas kommunikáció, társas motiváció, autizmusra jellemző manírok) tapasztalt pontszámváltozások az AIT előtt, majd a tréning után3 hónappal, illetve 6 hónappal

kék: előtte
lila: 3 hónap múlva
sárga: 6 hónap múlva

függőleges tengely: SRS alkategória pontszám

víszszintes tengely: társas tudatosság, társas gondolkodás, társas kommunikáció, társas motiváció, autizmusra jellemző manírok

  1. ábra: Az ATEC alkategóriáiban (beszéd/kommunikáció, társas készségek, szenzoros/kognitív tudatosság, egészség/fizikai állapot/viselkedés) tapasztalt pontszámváltozások az AIT előtt, majd a tréning után3 hónappal, illetve 6 hónappal

kék: előtte
lila: 3 hónap múlva
sárga: 6 hónap múlva

függőleges tengely: ATEC alkategória pontszám

víszszintes tengely: beszéd/kommunikáció, társas készségek, szenzoros/kognitív tudatosság, egészség/fizikai állapot/viselkedés

Az auditív feldolgozás zavara több más, autizmusra jellemző problémához is kapcsolódhat. Az autizmust néha társas-kommunikációs zavarként írják le. Az auditív információk feldolgozása a társas kommunikáció kulcsfontosságú összetevője. Az auditív feldolgozással összefügghet még a szorongás, a társas helyzetekben való eligazodás problémái, a figyelmetlenség és a gyenge beszédértés is.

Érdekes módon azok, akiket nem érint az auditív feldolgozás zavara, gyakran az auditív csatornát részesítik előnyben a tanulás során. Ezek a gyerekek nagyon jól reagálnak az ABA (alkalmazott viselkedéselemzés) módszerre, míg vizuális úton tanuló társaik számára kevésbé hatékony ez a megközelítés. 20 Ennek alapján gyanítható, hogy azok, akik vizuális úton tanulnak, sokan auditív feldolgozási problémákkal küszködnek, és jól fognak teljesíteni vizuális kommunikációra/tanulásra építő módszerek alkalmazásakor. Az ABA terápiát is lehetséges auditív komponenst tartalmazó vizuális támogatással kiegészíteni. Ez által a vizuálisan tanuló egyének könnyebben dolgozzák fel az auditív információt.

Minél jobban képes egy autista gyermek az auditív információk feldolgozására, annál jobban megérti környezetét, mind társas, mind tanulmányi szempontból. Minél jobban megértjük az autista gyermeket, annál hatékonyabb segítő beavatkozásokat dolgozhatunk ki számára. Jelen kutatás eredményei összhangban állnak más kutatásokkal, amelyek alátámasztják, hogy az auditív integrációs tréning javulást idéz elő az autizmussal élő személyek viselkedésében. 20-22 Madell és Rose23 szerint az AIT-t követően az alanyok szülei pozitív változásokról számoltak be autista gyermekük nyelvi készségeiben. 23 Jelen kutatás során a korábbi kutatások eredményeihez hasonló hatásokat dokumentáltunk. Rimland és Edelson20 4-21 éves autizmussal élő személyeknél a megértési készségek javulását tapasztalták. Jelen kutatás eredményei összhangban állnak Hall és Case-Smith21 tanulmányával is, amelyben 10, szenzoros integrációs zavarral küzdő gyermek részesült 8 héten át auditív integrációs tréningben. Bár kutatásukban négyszer hosszabb időtartamú terápiát kaptak az alanyok, mint a jelen vizsgálat során, az eredmények tekintetében hasonló trendeket figyeltek meg. Hall és Case-Smith21 javulást észlelt a kommunikáció terén, és következetesebb utasítás-követésről számoltak be a vizsgált tanulóknál, a Szenzoros Profil pontszámai alapján.11,24

A beszédészlelés és beszédprodukció a születéstől kezdve szorosan összefonódik, és ez a funkcionális kapocs valószínűleg felnőttkorban is fennmarad. A tökéletes beszédhez és nyelvi működéshez a beszédért felelős agyterületek precíz időbeli összehangolására van szükség. Az ember esetében a feltételezések szerint mindkét agyfélteke hozzájárul a nyelvi feldolgozáshoz és megértéshez: a bal agyfélteke a nyelvi jelentéstartalom, míg a jobb agyfélteke az érzelmi töltet feldolgozásáért felelős. A Wernicke-mező, amely a felső temporális tekervény hátulsó részén található, a beszéd felfogásának, tervezésének és megértésének központja. A Broca-terület, amely az előmotoros terület alsóbb részénél található, a beszéd kivitelezéséért, a szavak megformálásáért felelős a Wernicke-mezőtől a két területet összekötő idegpályákon keresztül érkező utasítások alapján. A beszéd létrejötte a hangképzőszervi és artikulációs izmok precíz időbeli összehangolásától függ.25,26 A nyelvi tartalom fentről lefelé modulálja ezt a folyamatot, szoros interakciót feltételezve a beszéd és a nyelv között. Autizmusban ez az összetett rendszer súlyosan károsodott. Az AIT során számítógéppel digitálisan módosított hangfrekvenciák hallgatásával az agy érintett területeinek szervezett, szinkronizált stimulációját végezzük. Iide tartozik a Wernicke-mező, a Broca-terület, és a fasciculus arcuatus. Az agy említett területein harmonizálódnak az idegsejtek közötti kapcsolatok, ennek hatására javul a területek közötti idegi kommunikáció, és a fiziológiai funkciók javulása figyelhető meg. Ez a társas kommunikáció, társas interakciók és társas tudatosság javulásában mutatkozik meg, ahogy jelen tanulmány is bemutatja.

Javaslat további kutatásokra, hiányosságok

Erősen ajánlott nagyobb, homogén mintával megismételni a vizsgálatokat, hogy a téning pozitív hatásait pontosan feltérképezhessük, és a lehető legnagyobb fokú érvényességet és megbízhatóságot biztosítsuk.

Következtetések

Jelen kutatás eredményei alátámasztják az auditív integrációs tréning tréning hatásait a társas tudatosság, társas gondolkodás és társas kommunikáció, valamint a beszéd és kommunikáció területén. Ezt a CARS, SRS és ATEC skálákon elért pontszám-javulás bizonyítja.

Szerzők hozzájárulása

A kísérletek ötlete és megtervezése: LYA. Adatelemzés: LYA. Kézirat első változata: LYA. A kézirat megírásában részt vettek: LYA, AMD, AMA. A kéziratban foglalt eredményeket és következtetéseket jóváhagyta: LYA. A tanulmány szerkezetét és érvrendszerét közösen kidolgozták: LYA, AMD, AMA. Kritikai áttekintés és végső változat jóváhagyása: LYA. AMD, AMA. A kézirat végső változatát mindhárom szerző ellenőrizte és jóváhagyta.

Finanszírozás

A szerzők köszönetet mondanak a King Aziz City for Science and Technology és a National Plan for Science and Technology (NPST) anyagi támogatásáért.

Érdekellentétek

A szerzők nem jeleztek potenciális érdekellentéteket.

Adatvédelem és etikai kérdések

A publikáció megjelentetéséhez kapcsolódó előírások értelmében a szerzők nyilatkozatot írtak alá a vonatkozó jogi és etikai szabályok betartásáról, beleértve az ICMJE szerzői jogi és érdekellentétekre vonatkozó irányelveinek való megfelelést, mely szerint a tanulmány máshol nem jelent meg és nem is szándékoznak azt máshol megjelentetni; az emberek és állatok kutatási alanyként történő bevonásához kapcsolódó jogi és etikai irányelvek betartásáról; valamint a szerzői jogi védelem alá eső anyagok felhasználásához szükséges engedélyek megszerzéséről. Jelen cikket független, vakon végzett szakértői ellenőrzésnek vetettük alá. Az ellenőrzés során érdekellentétet nem találtak.

Hivatkozások

1. American Psychiatric Association. American Psychiatric Association, Diagnostic and Statistical Manual-Text Revision (DSM-IV-TR TM), American Psychiatric Association, Washington, DC; 2000.
2. Baranek GT. Efficacy of sensory and motor interventions for children with autism. J Autism Dev Disord. 2002;32(5):397–422.
3. Roberts JE, King-Thomas L, Boccia ML. Behavioral indexes of the efficacy of sensory integration therapy. Am J Occup Ther. 2007;61(5):555–62.
4. Schaaf RC, Nightlinger KM. Occupational therapy using a sensory integrative approach: a case study of effectiveness. Am J Occup Ther. 2007;61(2): 239–46.
5. Ayres AJ. Sensory Integration and Learning Disorders. Los Angeles: Western Psychological Services; 1991.
6. Smith SA, Press B, Koenig KP, Kinnealey M. Effects of sensory integration intervention on self-stimulating and self-injurious behaviors. Am J Occup Ther. 2005;59(4):418–25.
7. Tomchek SD, Dunn W. Sensory processing in children with and without autism: a comparative study using the short sensory profile. Am J Occup Ther. 2007;61:190–200.
8. Berard G. Audition Egale Comportement. Sainte-Ruffine: Maisonneuve; 1982.
9. Berard G. Hearing Equals Behavior. New Canaan, CT: Keats Publishing; 1993.
10. Constantino JN, Davis SA, Todd RD, et al. Validation of a brief quantitative measure of autistic traits: comparison of the social responsiveness scale with the autism diagnostic interview-revised. J Autism Dev Disord. 2003; 33(4):427–33.
11. Edelson SM, Rimland B. Autism Treatment Evaluation Checklist (ATEC): Reliabilities and Score Distributions; 2000.
12. Lonsdale D, Shamberger RJ, Audhya T. Treatment of autism spectrum children with thiamine tetrahydrofurfuryl disulfide: a pilot study. Neuro Endocrinol Lett. 2002;23(4):303–8.
13. Jarusiewicz B. Efficacy of neurofeedback for children in the autism spectrum: a pilot study. J Neurotherapy. 2002;6(4):39–49.
14. Trottier G, Srivastava L, Walker CD. Etiology of infantile autism. A review of recent advances in genetic and neurological research. J Psychiatry Neurosci. 1999;24(2):103–15.
15. Sinha Y, Silove N, Wheeler D, Williams K. Auditory integration training and other sound therapies for autism spectrum disorders: a systematic review. Arch Dis Child. 2006;91(12):1018–22.
16. Courchesne E. A neurophysiological view of autism. In: Schopler E, Mesibov GB, editors. Neurological Issues in Autism. New York: Plenum Press; 1987.
17. Edelson SM, Arin D, Bauman M, et al. Auditory integration training: a double-blind study of behavioral, electrophysiological, and audiometric effects in autistic subjects. Focus on Autism and Other Developmental Disabilities. 1999;14(2):73–81.
18. Kemper TL, Bauman ML. The contribution of neuropathologic studies to the understanding of autism. Neurol Clin. Feb 1993;11(1):175–87.
19. Bauman M, Kemper TL. Histoanatomic observations of the brain in early infantile autism. Neurology. Jun 1985;35(6):866–74.
20. Rimland B, Edelson SM. Brief report: a pilot study of auditory integration training in autism. J Autism Dev Disord. 1995;25(1):61–70.
21. Hall L, Case-Smith J. The effect of sound-based intervention on children with sensory processing disorders and visual-motor delays. Am J Occup Ther. Mar–Apr 2007;61(2):209–15.
22. Pfeiffer BA, Koenig K, Kinnealey M, Sheppard M, Henderson L. Effectiveness of sensory integration interventions in children with autism spectrum disorders: a pilot study. 2011;65(1):76–85.
23. Madell J, Rose D. Auditory integration training. America J Audiology. Mar 14, 1994;1:8.
24. Dunn W. Sensory Profile. San Antonio, TX: The Psychological Corporation; 1999.
25. Dinstein I, Pierce K, Eyler L, et al. Disrupted neural synchronization in toddlers with autism. Neuron. 2011;70(6):1218–25.
26. Wise RJ. Language systems in normal and aphasic human subjects: functional imaging studies and inferences from animal studies. Br Med Bull. 2003;65:95–119.